Megépült a vízkezelő rendszer és a komposztáló telep

A víztisztító berendezés a kármentesítés központi egysége

Régóta várják a helyiek, hogy a kármentesítés ennyire látványos fázisába érjen. Aki ellátogat a helyszínre, az tapasztalhatja milyen komoly tisztítórendszert építettek ki. A város lakói egyre jobban bizakodnak a jövőt illetően, hiszen „már nem sok van hátra”. A hulladékoktól mentesíteni kellett a várost, hiszen ha az egykori bőrgyár területe megtisztul, akkor újra megjelenhetnek a befektetők, s munkahelyek létesülhetnek. Mindannyian arra vágynak, hogy a világgazdasági válság ellenére a befektetők felfigyelnek majd erre a jó helyen fekvő, megfelelő adottságokkal rendelkező 35 hektáros tiszta területre, és munkát tudnak majd adni a helyieknek és a környező falvak lakosságának.
A vízkezelő rendszer megépítése igen fontos, hiszen a tiszta talajvíztest leendő beruházók egyik feltétele lehet. A rendszer a bőrgyár területén és környezetében elszennyezett talajvizek megtisztítására és a további környezetszennyezés megakadályozására alkalmas.

Európában egyedülálló víztisztító rendszert telepítettek le

Bolgár Pétert a rendszer kiépítéséért felelős BDL Kft. cégvezetője szerint a berendezés nemcsak a komplexitása miatt egyedülálló, hanem a tisztítási folyamat során keletkező hulladékok alacsony mennyisége miatt is. Az energiafelhasználása is rendkívül hatékony, de mindemellett teljesen automata, táv vezérelhető üzemelésű.
A komplexitás azt jelenti, hogy „a berendezés képes a szennyezett talajvízben előforduló szennyező anyagok mennyiségét, egy teljesen zárt módon, a többlépcsős (9-10 lépcső) technológiai-folyamatsort követően, az előírt határértékek alá csökkenteni. A kitermelt, megtisztított talajvizet ezt követően visszatápláljuk, hogy újabb megtisztítandó szennyezéseket hozhassunk a felszínre .”

A víztisztító berendezés több mint 8 hónapig épült

Egy ilyen komoly rendszernek a felépítése hosszú hónapokig történik, hiszen ez több fázisból áll: műhelymunkából, telepítésből és építési munkálatokból. A műhelymunkákkal egyszerre indult, de hamarabb lett kész a kármentesítési víztermelő és visszatápláló rendszer kiépítése. Tíz termelőkutat, több száz méter hosszú, a tisztított víz visszatáplálására szolgáló drén-hálózatot, és ezeket az egységeket összekötő több kilométeres csőhálózatot építettünk ki.
A műhelymunkákkal egyszerre indult, de hamarabb lett kész a kármentesítési rendszer rá- és elhordó hálózatának kiépítése. Több száz méter hosszú a szennyezett talajvíz kijutását megakadályozó földalatti vízfogó drén hálózatot épültettünk ki, tíz elszívó és visszatápláló mélykutat, valamint ezek kilométeres csőhálózatát alakítottuk ki.
A műhelymunkák esetében először legyártottuk majd konténerekbe szereltük a tisztító telepi berendezéseket. Mondta Bolgár Péter, aki hozzátette: hogy az „előszerelt konténerek és tartályok helyszíni telepítése két hét alatt megtörtént”. A helyszínen az építési munkálatok a gyártási szerelési munkákkal párhuzamosan folytak.

A bőrgyár melyik területén épült fel a víztisztító berendezés?

A berendezés elhelyezésénél fontos szempont volt, hogy a bőrgyár környezetében lévő cégek működését, valamint az egyéb kármentesítési munkálatokat ne akadályozzuk. Továbbá törekedtünk arra is, hogy a vízkezelő berendezés a kutak és a szikkasztók által lehatárolt terület súlypontjának közelébe kerüljön.


Hogyan működik a víztisztító rendszer?

A szennyezett talajvíz kitermelése a területen kiépített 10 darab (Q= 2-3 m3/h) termelőkúttal történik. A kutakba telepített szivattyúk frekvenciaváltókkal központilag szabályozhatók a kialakult vízszinttől és a szükséges vízhozamtól függően.
A kitermelt talajvíz nyomóvezetékek segítségével a víztisztító rendszerbe jut.
A víztisztító rendszert úgy terveztük és építettük meg, hogy a komplex talajvíz szennyezés minden egyes komponensét a tisztítási határértéknek megfelelő hatékonysággal, ugyanakkor a lehető legkevesebb vegyszer és elektromos energia felhasználással távolítsa el. Továbbá cél volt a keletkező hulladékok mennyiségének a lehető legalacsonyabb szinten tartása, és a keletkező veszélyes hulladékok mennyiségének minimalizálása.
A berendezés a víz lebegőanyag tartalmát koagulációt és flokkulációt követően ferdelemezes ülepítővel és multimédia szűrőkkel, az ammónia tartalmát törésponti klórozást követően aktívszén-szűrővel távolítja el. A nehézfém szennyezőket többlépcsős nehézfém-szelektív ioncserélőkkel tartja vissza.
A szennyezőanyagok közül a legnagyobb kihívást a magas só koncentráció jelentette, mivel az eredetileg tervezett- egy ill. kétlépcsős fordított ozmózisos (RO) eljárás során kezelhetetlen mennyiségű Na-, Ca- és Mg-sókat tartalmazó folyékony hulladék keletkezett volna. Ezért a növények számára jól hasznosítható és a talajvízben nem szennyezőként előforduló kálcium (Ca)- és magnézium (Mg)- sókat leválasztva visszakeverjük a tisztított vízhez. A sók szétválasztását és a talajvízből eltávolítandó és hulladékként (nem veszélyes!) elszállítandó NaCl oldat oldhatósági határ közelébe történő bekoncentrálását egy három fokozatot tartalmazó fordított ozmózisos eljárással értük el.
A hulladékok mennyiségének további csökkentését sikerült elérnünk azzal, hogy a bekoncentrált NaCl oldatot regeneráló szerként is felhasználjuk a technológiában.
A kimerült ioncserélő gyanták és az aktív szén töltetek veszélyeshulladék-égetőbe kerülnek.
A megtisztított víz a területen a talajvíz-áramlási viszonyoknak megfelelően telepített szikkasztó dréneken és szikkasztó-tavon keresztül visszakerül a talajvíztestbe. - mondta Bolgár Péter cégvezető.

A bőrgyártásból származó szennyező anyagok: Többek között: a fehérje tartalmú sólé, a meszes kénes oldat, a kálcium só tartalmú oldat, a savas, a krómtartalmú cserzőanyag valamint a növényi olaj tartalmú oldat tartozik ide, továbbá a fűtőanyagként használt pakura és a nem megfelelő gondossággal tárolt festékek, oldószerek, kezelőanyagokból származó alifás szénhidrogének és toxikus fémek.

A próbaüzemeltetést követően 24 hónap tisztítás

Az előzetes számítok szerint a próbaüzemet követően még két évig kell üzemeltetni a rendszert ahhoz, hogy a talajvíztest teljesen megtisztuljon. A rendszer a talajt csak közvetett módon, annak átöblítésével tisztítja. Az átöblítés a már megtisztított talajvízzel történik, ennek a mennyisége 20-25 m3 óránként, és 500 m3 naponta.

 


Felépítettük a komposztáló telepet is

A rendszer a konzorcium által részelemekből fejlesztett egyedi technológia.
Közel 12 ezer tonna nyersbőrt kell előkezelni. Ezek a hulladékok a kikészítő csarnok mögötti területen voltak elásva. A gyár bezárását követően ugyanis a technológiában fel nem használtakkal nem tudtak mit kezdeni, ezért elásták. Az állatról lenyúzott nyersbőrre jellemző, hogy nedvesen romlékony, kiszárítva kemény és törékeny, amelyet készbőrré alakítottak át az egykori üzemben. Ugyan nem azonnal dolgozták fel a nyersbőrt, hanem elraktározták. A rothadás ellen sózással és fertőtlenítőszeres kezeléssel védekeztek, a tartósított irhát szorosan összekötözték, a levegő bejutásának meggátolására.

Miért kell a nyersbőrt előkezelni?

Jelenlegi formájában (erős bűzhatással jellemezhető, anaerob rothadásnak indult, fertőző ágenseket tartalmazó szerves anyag) az elásott nyersbőr az illetékes környezetvédelmi Felügyelőség határozata szerint nem szállítható közúton, helyszíni előkezelése szükséges.


Hogyan működik a gyors komposztálás?

A komposztálás lényege, hogy a szerves anyagot tartalmazó hulladékok zárt, kontroll alatt tartott környezeti feltételek mellett, elsősorban mikroorganizmusok és oxigén hatására lebomlanak, szervetlen ásványi és stabil szerves anyagok keletkeznek. A komposztálási folyamat hőfejlődéssel jár, amely az alkalmazott technológiai tényezőktől függően eléri az 50–70 °C-ot is. Ezáltal a hulladékokban jelenlevő patogén mikroorganizmusok – a spórások kivételével – elpusztulnak, a lebomlott szerves anyag (komposzt) már nem tartalmaz kórokozókat.


A nyersbőr büdös, a bűzhatás miatt külön védőfelszerelésre nincs szükség

A kezeléshez szükséges áthordás során gondosan ügyelünk arra, hogy a közutat lehetőleg ne érintsék a teherautók. A kitermelés, az áthordás során gondoskodunk a hulladék fedéséről, ponyvázásáról, a munkanapok végén a munkagödör meszes lezárásáról, hogy mind a bűzhatás, mind a fertőzés veszélye minimális legyen, ezért a Simontornyai lakosok nem fognak a hulladékkal találkozni.
Ha viszont valaki a hulladékkal közvetlen érintkezik, például (gépek tisztítása, stb.) közben, már szükséges a munkavédelmi eszközök használata. A bűznek önmagának egészségkárosítás hatása nincs, a közvetlen érintkezés során a szükséges munkavédelmi eszközök mellett az előírt védőoltások kötelezőek. A lakosságot is zavarhatja a bűzhatás. Ezért bio filterekkel lesz megakadályozva a zavaró bűzhatás környezetbe való megjelenése. Az automatikus üzemű biofilter berendezés zárt konténerbe van szerelve.


Állandó felügyeletet igényel-e a telep működtetése?

A telep működtetése 24 órás felügyeletet igényel. Ugyanakkor az automatizált rendszerek rugalmasságot biztosítanak a technológusnak a felügyeletet illetően.
„A kötözött nyersbőr hulladékot a bűzhatás minimalizálása és a kockázatok csökkentése miatt a végső kezelés előtt helyben kell feldolgozni, zárt, reaktoros komposztálással”, ezért jelen projekt keretén belül kétütemű komposztálással végezik el a nyersbőr ártalmatlanítását.

Komposztálás fázisa Technológia                                                                   Helyszín

                                                            
1 ütem: Biológiai stabilizálás cellás kialakítású reaktorokkal     A Simontornyai bőrgyár területén a megtisztított 1-2 kazetta helyén


2. ütem Prizmás utóérlelés (4-6 hónap)                                  Külső helyszínen, (engedéllyel rendelkező vállalkozás telephelyén)


Mi az oka annak, hogy a kettes kazetta helyére építették a komposztáló telepet?

A környezetvédelemben gyakori, hogy egy korábban szennyezett, majd az előírások szerint megtisztított területet hulladék-feldolgozó technológiák telepítésre használják, így nem kell új, terheletlen terület bevonni, azaz a természettől vagy a gazdaságtól elvenni.
A konkrét esetben egyrészt közel van a nyersbőr lelőhelyhez, másrészt a lakóépületektől megfelelő távolságban van. Továbbá földgát veszi körül, amely mind a zaj, mind a szag terjedését gátolja. Szükséges infrastruktúrával el van látva, és az sem egy utolsó szempont, hogy az I –es és a II- es kazetta kármentesítése az elsők közé tartozik, ahol megtörtént a hulladékok kitermelése és ártalmatlanítása.
A nyersbőrt a terv szerint másfél évig kezeljük a komposztáló telepen.

 

 



A lap tetejére