Akik sokat tettek a kármentesítésért...

1. Milyen múltra tekint vissza a Nitrokémia Zrt. a kármentesítés területén?

A Nitrokémia Zrt. 1999-ben kezdte meg a tanulást a kármentesítés területén, amikor az első átfogó környezetvédelmi felmérés készült az ipartelepekről.
Az első komoly kármentesítési beruházás 2003-ban történt a szentgáli kísérleti hulladékégető és salak lerakó felszámolásakor. Azóta több mint fél tucat környezetvédelmi feladatot hajtottunk végre, illetve több közeleg a lezáráshoz.

2. Melyik pojektjükre a legbüszkébbek, és miért?

Áttekintve a kármentesítéseinket, azt hiszem, a legfontosabb a volt klór-alkáli üzem kármentesítése. A gyáregység a 1960-as évek végén épült és a 1990-évek elejéig működött a Nitrokémia II. gyártelepén. Feladata a tiszta klórgáz előállítása volt, bányászott konyhasóból. A technológiához higany katalizátort használtak, papíron nulla technológiai veszteséggel, mégis évente több ezer tonnát kellett utánrendelni. Az eltűnt higany nagy része a késztermékkel távozott az orosz urándúsítókba, de a maradék az üzem falaiban, padozatában, a gépekben rakódott le, illetve a szennyvízzel távozott, és messzebb fejtette ki romboló hatását. Az épület bontása során a vakolat alól patakokban folyt ki a tiszta fémhigany, a padozat alatt is tiszta higanyt lehetett összeporszívózni, az épület alatt a fő tartó oszlopoknál higanytavakat találtunk.
Ez ma már mind a múlté az üzem kármentesítését 2006-ban sikerrel lezártuk, az üzem helyén működő víztisztító rendszerből vett mintákban sem mutatható ki higanyszennyezés. Ha így folytatjuk, két év múlva a terület monitoringozását is lezárhatjuk, és kijelenthetjük, hogy a kármentesítés végleg lezárult.

3. Minek köszönhető, azaz előrelépés a kármentesítés területén, hogy kilépve Veszprém megyéből a simontornyai bőrgyár kármentesítésével kapcsolatos feladatok elvégzésével bízták meg a Nitrokémia Zrt.-t?

A Nitrokémia Zrt. a szennyező technológiák leállításával és a kármentesítések lebonyolításával tudatosan készült a vegyipari múltjának lezárására. Két éve, mint környezetvédelmi tanácsadó és szolgáltató vagyunk a piacon, és a régióhoz kötődő környezetvédelmi munkákban, beruházásokban veszünk részt tanácsadóként vagy lebonyolítóként. Rengeteg tapasztalat gyűlt össze minálunk az állami felelősségvállalás keretében elvégzendő kármentesítések végig vitelében, az ehhez kapcsolódó közbeszerzések lebonyolításában, ami gyakorlatilag predesztinálta cégünket, hogy hasonló típusú feladatokkal megbízzanak minket. Sajnos, ilyen megoldatlan feladat nem egy van az országban, de akár csak régióban is. Ezen feladatoknak egyike a volt Simontornyai Bőrgyár problémája, amellyel megbízott minket tulajdonosunk, az MNV Zrt. A problémával 2008. óta foglalkozunk, amikor megkezdtük a tényfeltárási dokumentáció elkészítését és a korrodált hordós veszélyes-hulladéktároló felszámolását.

4. Közbeszerzési eljárást folytattak le, melynek nyertese a Simontornya 2009 Konzorcium, milyen feladatokkal bízták meg a nyertes pályázót?

A közbeszerzési pályázat alapján a nyertes konzorcium teljes körű, komplex szolgáltatást nyújt, amely tartalmazza az összes hulladék felszámolást és ártalmatlanítását, a szennyezett épületek elbontását és elszállítását, a szennyezett talajok kitermelését és ártalmatlanítását, a tájsebek visszatöltését és rekultivációját, valamint a talajvizek megtisztítását. Mi elkészítettük és engedélyeztettük a beavatkozáshoz szükséges alapengedélyt, a vállalkozók feladata annak végrehajtása, az ahhoz szükséges többi terv és kiegészítő engedély megszerzése, ez ezek alapján kiépített technológiák üzemeltetése.

5. A végrehajtó a Simontornya 2009 Konzorcium, önöknek ezek után milyen szerepük van a kármentesítésben?

A mi feladatunk a kármentesítés teljes körű felügyelete, a hatósági engedélyeztetések támogatása, a helyi önkormányzattal a kommunikáció segítése. A teljes dokumentációt mi kezeljük, ezért a kötelezett MNV Zrt. a feladathoz szükséges jogok és kötelezettségeket is ránk ruházta a tulajdonosi jogok kivételével. Mi biztosítjuk az elsőszintű műszaki ellenőrzést, és MNV Zrt. nevében mi készítünk környezetvédelmi bevallásokat és jelentéseket. Mint lebonyolító a mi feladatunk a műszaki teljesítések jóváhagyása és kiegyenlítése, az éves pénzügyi keret tervezése, a megítélt kerettel való gazdálkodás, és az év lezárásakor az avval való elszámolás.

6. Kezdetben a bőrgyár területén a tényfeltárás során milyen problémák merültek fel a kármentesítéskor, a pontos szennyezés felmérését követően?

A legfontosabb feladatunk a tényfeltárás során nem is a szakmai munka volt, hisz azt szakmai standardok mentén begyakorolt módon végezzük, hanem a helyi lakosság, a városvezetés bizalmának megnyerése. A többször beharangozott kármentesítési ígéretek, majd csírájában abbamaradt kivitelezések miatt a város – jogosan – bizalmatlanul fogadta a mi megjelenésünket is.
Azóta a Polgármesteri Hivatalt megnyertük az ügynek és a helyi lakosokkal is egyre jobban megértjük egymást.
Szakmai vonalon a már említett hordós veszélyes-hulladéktároló teljes felszámolása a legfontosabb eredményünk: több száz korrodált hordó volt a szabad ég alatt egy rossz állapotú tárolótéren, amely felszámolása azonnali beavatkozást igényelt. 15 kamionnyi, mintegy 300 tonna veszélyes hulladék került elszállításra és ártalmatlanításra és további 100 tonna átszennyezett talajt is el kellett szállítanunk, amit a kilyukadt medence megfertőzött.
A szennyezések felmérése után megállapítottuk, hogy azok felszámolása túlmutat saját lehetőségeinken és erőforrásainkon, ezért bonyolítói szerepkörünkben haladéktalanul kiírtuk a közbeszerzési eljárást, hogy a szakma legjobbjai jelentkezhessenek.

7. A gyártás szennyezte a területet vagy a hulladékok nem megfelelő tárolása?

A rövid válaszom az, hogy mindkettő. Kifejtve, itt is, mint Balatonfűzfőn, a korábbi elvárások és jogszabályok miatt, mai szemmel környezetvédelmi szempontból hanyag volt a technológiai fegyelem, ezért a gyártás jelentős szennyezéseket okozott: elsősorban a nagycsarnokban, illetve a külső területeken. De a probléma eszkalálódását, kritikussá válását az okozta, hogy az elhúzódó felszámolás során a nyersanyagok (nyersbőr), a technológiai anyagok (festékek, lakkok, csiszolópor), a gyártási hulladékok (kékforgács, húslási maradék) és a szennyvíz iszapok ottmaradtak a gyárban és a külterületeken, gyakran hiányos vagy semmiféle védelem nélkül, amelyek, mint hulladékok elkezdték az élő környezetet szennyezni.

8. A projekt összköltsége 9, 5 milliárd forint. Ez az összeg elegendő e a teljes munka elvégzéséhez?

A műszaki beavatkozási terv készítése során megállapított mennyiségekből képzett közbeszerzési mennyiségeket eddig egyszer sem kellett túllépni, pedig több hulladék elszállítása is megtörtént. Persze, volt olyan hulladékmennyiség, amit alul-, de volt, amit fölülbecsültünk, de a tartalékkeretek eddig mindig elegendőnek bizonyultak. Sajnos a kármentesítéseknél a legpontosabb tervezés sem tud konkrét mennyiségeket meghatározni előre, mert a gyakran eltemetett, elfeledett hulladékok, szennyezések tudnak váratlan meglepetéseket okozni. Tehát, nagyon remélem, hogy a 9,5 milliárd forintban megállapított összkeret elegendő.

9. Egy esetleges kormányváltás esetén, mi a biztosítéka annak, hogy a munkálatok valóban befejeződnek a bőrgyár területén? Előfordulhat, hogy félbe marad a projekt?

Eddig bruttó 2,4 milliárd forint értékben végzett munkát a Simontornya 2009 Konzorcium a bőrgyár területén. Megkezdődött 2009. októberében a gyártelepi hulladékok felszámolásának I. üteme. A kezelést nem igénylő hulladékokat szállították el a területről, azaz közel 30 ezer tonna gyártási hulladékot, továbbá elkezdték az infrastruktúra kiváltásokat és az szennyezett épületek bontását is, amelyből keletkezett hulladékokat szintén ártalmatlanításra szállították el.
Úgy gondolom, hogy egyik kormánynak sem érdeke, hogy a kármentesítés ne folytatódjon Simontornyán, mert akkor, az eddig elvégzett munka kidobott pénz lenne....Ezt pedig senki nem szeretné. A munkálatoknak éppen ezért folytatódniuk kell.
De tételezzük fel, hogy a munkát néhány évre felfüggesztenék, akkor jelentősen megnőne a kockázata egy - a Sió élő vízbázisát, és így a város ivóvizét fenyegető - környezetvédelmi katasztrófának. A kármentesítés esetleges teljes leállítása esetén a jelenlegi helyzet konzerválása szintén jelentős - a jövőbeni elengedhetetlen újrakezdés szempontjából fölösleges - kiadást jelent.
Mindezek miatt, úgy gondolom, az egyetlen helyes megoldás: a munkák zökkenő mentes folytatása.

10. Idén kb. hány milliárd forint (nettó) jut a kármentesítésre Simontornyán?

Az idei költségigénylési terveinkben minimum nettó 3,5 milliárd forint szerepel, optimális esetben ennél többet kell kapnunk.

 

II. Csőszné Kacz Editet  Simontornya polgármesterét is kérdeztük:


 

1.      Mit jelentett a városnak az egykori bőrgyár működése?

 

A Simontornyai Bőrgyár Részvénytársaságot Fried Salamon alapította 1780-ban. Simontornya iparosítása terén a Fried család elévülhetetlen érdemeket szerzett a bőrgyár megépítésével, majd fejlesztésével. A hazai bőrfeldolgozó ipar két kiemelkedő tagjává vált Fried Pál és Fried Imre, ugyanis a bőrgyár kiugróan sikeres időszakának számítanak az 1930-1940-es évek, a gyár termékei egész Nyugat-Európában és a tengeren túlon keresettek voltak. Azon túl, hogy a bőrgyár biztos megélhetést, jó kereseti lehetőséget nyújtott a helybeliek számára, fellendült Simontornya kulturális és sportélete is. Az államosítást követően a bőrgyár fejlődése töretlen volt, az 1970-es, 1980-as évekre a bőrgyár Közép-Európa legnagyobb bőrgyárává nőtte ki magát. Fénykorában a bőrgyár 1.500 főnél több dolgozót foglalkoztatott, Simontornya és a környék sok lakója számára munkahelyet és megélhetést biztosítva. Ezért érte csapásként Simontornyát és környékét a bőrgyár bezárása, a munkahelyek megszűnése, sokak számára a kereseti lehetőség elvesztése. A Simontornyai Bőrgyár Részvénytársaság még 1998-ban, felszámolásakor is 600 főt foglalkoztatott. Mivel a 300 fő alkalmazotti létszámmal működő Bőr- és Szőrmefeldolgozó Vállalat is megszűnt, Simontornyán a munkanélküliség az országos átlagot messze meghaladó méretűvé vált.

 

2.      Milyen okai voltak a bőrgyár bezárásának?

 

 

A Simontornyai Bőrgyár 1998-ban került felszámolásra. A Simontornyai Bőrgyár Részvénytársaság tulajdonosa 90.- %-ban a Magyar Állam volt, a tulajdonost ekkor az ÁPV. Rt. képviselte. A volt bőrgyár ingatlana megosztásra, majd annak nagy része eladásra került, azonban a megosztott ingatlan meghatározott részeit megvásárló vállalkozók közül sokan nem kaphattak telepengedélyt az általuk vétel jogcímén megszerzett ingatlanra a környezeti károk miatt. A Simontornyai Bőrgyár Részvénytársaság csődbe ment.

 

3.      Mikor kezdődött a kármentesítés először Simontornyán?

 

 

1997-en, a még működő bőrgyár tulajdonosi képviselőjeként az ÁPV. Rt. elvégezte a környezeti kárfelmérést. A Közép-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség 2001-ben rendelte el a Simontornyai Bőrgyár Részvénytársaság területén a részletes tényfeltárási munkáltatok elvégzését a környezetszennyezésre vonatkozóan, a kötelezés eredménytelen maradt. 2002. évben a Felügyelőség ismételten a környezetszennyezés részletes feltárására kötelezte a vagyonkezelőt, ennek nyomán 2003. és 2004. évben került sor a környezetszennyezés részletes feltárására, a kárfelmérés elvégzésére. A környezetszennyezés feltárását végző talajcserét, a veszélyes hulladékok elszállítását, a szennyezett terület védőfallal való lezárását és a talajvíz tisztításának elvégzését javasolta. A Közép-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség a tényfeltárás megállapításait és a műszaki beavatkozási tervet előkészítő dokumentációt elfogadta, egyben kötelezte a Simontornyai Bőrgyár Részvénytársaság felszámolását végző Vectigalis Részvénytársaságot a műszaki beavatkozási terv elkészítésére. A környezeti károk ártalmatlanítási munkálatainak elvégzése költségeit a tanulmány 3 milliárd forintra becsülte.

A volt bőrgyár területén a környezeti kár elhárításának munkálatai 2009. november elején kezdődtek meg és a kármentesítés első üteme elvégzésre került. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörű Részvénytársaság költségvetése ismereteink szerint nem elfogadott, így nem ismert, hogy a kármentesítés elvégzésének második ütemére milyen összegű fedezet fog rendelkezésre állni.

 

4.      Politikai alapon vagy szakmapolitikaként kezelik a kármentesítést?

 

 

Az Önkormányzat és a lakósság túlnyomó része szakmapolitikának tekinti a kármentesítés elvégzését. Mint minden nagyobb volumenű munka elvégzésének, a kármentesítésnek is vannak támogatói, ellenzői.

 

5.      Tapasztalatok szerint mennyire bíznak a helyiek a kármentesítés befejezésében?

 

Az Önkormányzat Képviselő-testülete, az Önkormányzat szervei és a lakosság bízik a kármentesítés teljes körű elvégzésében, ismereteink szerint ez a Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörű Részvénytársaság megállapított éves költségvetésének függvénye. A lakosság a természeti és lakókörnyezet védelme és a helyben lakók egészségének védelme érdekében szükségesnek tartja a kármentesítés elvégzését.

 

6.      A kármentesítést végző cég mennyire vonja bele a helyi lakosságot a munkálatokba? Hiszen Simontornyán a gyár bezárását követően sokan állás nélkül maradtak, így rendkívül nagy segítség lehet, ha a helyiek munkát kapnak a kármentesítésben.

 

 

Simontornyának rendkívül nagy segítséget jelent a helyi munkaerő bevonása a projektben. 2009 év végéig mintegy 20- 25 fő helyi munkaerő vett részt a kármentesítésben. Közülük sokan sofőrként, vállalkozóként, valamint szakmunkásként vállaltak szerepet. „Én remélem, hogy minél több helyi munkaerőt tud majd alkalmazni a Simontornya 2009 Konzorcium a kármentesítésben. Mi is segítjük őket például az elszállásolásban és az étkeztetésben. Mondta ezt Csőszné Kacz Edit polgármester. Hozzátette, hogy egy napközi otthonban például meleg ételt biztosítunk a projektben dolgozóknak (ez 9 fő). Az elszállásolásban, az önkormányzat vendégházában közel 15 főt tudtunk elhelyezni.

Hangsúlyoznom kell, hogy mi mindent megteszünk annak érdekében, hogy segítsük a kármentesítést, hiszen a céljaink közösek: befejeződjön a kármentesítés, tisztán szeretnénk átvenni a területet, amelyek kedvezőek lehetnek a jövőbeni befektetőknek.

 

7.      Milyen kapcsolatban vannak a Simontornya 2009. Konzorcium képviselőjével? Milyen időnként találkoznak és milyen célból?

 

 

Simontornya Város Polgármestere szükség szerint, gyakori kapcsolatban áll a Simontornya 2009. Konzorcium képviselőivel. A Polgármesteri Hivatal műszaki – építésügyi ügyintézője rendszeresen, heti két alkalommal a kármentesítés helyszínén is munkakapcsolatban állt a Simontornya 2009. Konzorcium dolgozóival. A munkálatok szünetelése tette szükségtelenné a rendszeres munkakapcsolatot.

8.      Azon kívül, hogy elvégzi a Simontornya 2009. Konzorcium a kármentesítést még milyen segítséget nyújtanak a városnak?

 

A Simontornya 2009. Konzorcium jelentős összegű támogatásban részesítette az Önkormányzatot a kármentesítés munkálatainak végzésén túl. Támogatást nyújtott a Malom utca egy szakasza és gyár utca egy szakasza útfelújításának elvégzéséhez, valamint gépjármű használatba adásával támogatta a központi orvosi ügyeleti szolgálat működését.

 

9.      Felkészült-e a város a kármentesítéssel együtt járó nehézségekre – gondolva arra, hogy az utak állapota romolhat, illetve az érintett terület közelében lévő ingatlanok falai megrepedezhetnek? Mindezekre volt-e már példa és milyen intézkedést tettek?

 

 

A kármentesítés elvégzésével együtt járó nehézségek elhárítására, megoldására terv nem készült. Két lakóháznál jelentkeztek műszaki problémák, azonban nem állapítható meg egyértelműen, hogy a kármentesítés elvégzésével kapcsolatos szállításokkal hozható összefüggésbe az épületek állapotának romlása. Egy esetben az épület egy fala dőlt ki, de azt jelentős részben az épület karbantartási hiányosságai okozhatták, az épület rossz állaga elhanyagoltságából adódott jelentős részben. Ez esetben az építésügyi hatóság a helyreállításra kötelezte a tulajdonost. Más esetben repedések jelentkeztek az épület falán. Mindkét eset bejelentésre került a Nitrokémia Zrt.-nek.

 

10.  Mit vár a város a helyi lakosság az egykori bőrgyár területén lévő hulladékok felszámolását követően?

 

 

A város lakossága az egykori bőrgyár területén a környezeti károk felszámolásával az természeti és lakókörnyezet kialakítását, a terület regenerálódását várja, ami a helyben lakók egészségének megőrzése szempontjából fontos. Másfelől azokon a területeken, ahol a kármentesítés elvégzésre kerül megindulhatnak a fejlesztések, barnamezős beruházásokra kerülhet sor. A fejlesztések, beruházások munkahelyet teremtenek a jelentős munkanélküliségtől sújtott városban.

 

 

 

 

 

 



A lap tetejére